Egyházközségünk 2019. november hónap folyamán is két fontos eseménnyel készült a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra:
- Az első: az elsővasárnapi (2019. 11. 03.) szentmise a szentségimádással, amelynekelmélkedési pontjai lent olvashatóak
- A második: Sík Sándor emlékműsor a templomban (2019. 11. 17.), születésének 130-dik évfordulója alkalmából
1. Az Eucharisztia, mint keresztény életünk forrása
A II. Vatikáni Zsinat több féle képpen fogalmazta meg az Eucharisztia ünneplését: ?az egész keresztény élet forrása és csúcspontja? (LG 11); a ?keresztény közösség alapja és szegletköve? (PO 6); ?az egyház életének forrása? (UR 15); ?minden eveangélium-szolgálat forrása és csúcsa? (PO 5); ?a keresztény közösség egész életének középpontja és csúcsa? (ChD 30).
A ?liturgia csúcs és forrás? kifejezés fontos alapelv lett a Zsinat utáni liturgikus teológiában és szentségtanban, de a liturgikus konstitúció 10. pontja az első és legfontosabb, amely így hangzik: ?a liturgia az a csúcspont, mely felé az Egyház tevékenysége irányul; ugyanakkor az a forrás is, amelyből minden ereje fakad?. Az Eucharisztiából, mint forrásból fakad tehát számunkra a kegyelem és általa valósul meg az emberek megszentelése. Az Eucharisztiában megvalósul a megváltás műve.
Szent II. János Pál pápa is megfogalmazza a zsinati tanítást, hangsúlyozva annak egyháztani hatását. Az Eucharisztiával való közösségből meríti az Egyház küldetésének teljesítéséhez szükséges lelki erőt, mert a célja az, hogy az emberek közösséget teremtsenek Krisztussal és benne az Atyával és a Szentlélekkel.
ÉLETEMNEK, KERESZTÉNY ÉLETEMNEK FORRÁSA-E AZ EUCHARISZTIA?
2. Az Eucharisztia ószövetségi előképei:
Az Eucharisztia ószövetségi háttere: az áldozat, a húsvéti vacsora és az Istennel kötött szövetség
- a, Az Istennel kötött szövetség: Már Szent Ambrus is kijelenti, hogy ennek a szentségnek az előképe Ábrahám idejében is kinyilvánult, amikor Melkizedek bemutatta áldozatát. Melkizedek a magasságbeli Isten papja és Sálem királya volt, ami annyit jelent, mint béke királya, neve szerint pedig az igazságosság királya. Melkizedek Ábrahám elé megy, kenyeret és bort hoz, hogy a magasságbeli Istennek felajánlja.
Jelen volt a szövetség vére, amellyel Mózes meghintette a népet; a bűnöktől való tisztulás vére, amellyel a főpap a nagy engesztelés napján belépett a szentek szentjébe.
Ahogyan az ószövetség megkötésénél ott volt a vér, ugyanúgy az új és örök szövetség megkötéséhez is hozzátartozik a vér.
- b, Az áldozat: Malakiás próféta arról jövendöl, hogy a Seregek Ura nem találja kedvét és nem fogadja szívesen az áldozatot. Jó illatú áldozatot mutatnak be mindenütt a Seregek Urának, mert nagy az ő neve a népek között.
A keresztények meg voltak arról győződve már a kezdetektől fogva, hogy Malakiás jövendölése a szentmiseáldozatban teljesedik be. Ez az áldozat nem lehet sem pogány, sem pedig a diaszpórában élő zsidók áldozata, mert az az áldozat, amiről a próféta jövendöl, az egyetemes és az egész világon be fogják mutatni ? mert szent a bemutató személye, és tiszta maga az áldozati adomány is: Jézus Krisztus.
FONTOS-E SZÁMOMRA AZ ÁLDOZAT, ÉS AZ ISTENNEL KÖTÖTT SZÖVETSÉG?
3. A húsvéti vacsora.
Hogyan történt a zsidók húsvéti vacsorája?
Az evangéliumokból tudjuk, hogy az Eucharisztia alapítása a zsidóknál szokásos húsvéti kultikus vacsora keretében történt. Ennek a sajátos ünnepi vacsorának a leírását a Haggadában, vagyis a zsidók késő ókori szertartáskönyvében olvashatjuk. Ez tartalmazza a húsvéti, a kovásztalan kenyér ünnepén tartott Széder-este rendjét.
A Széder-est legelején felmutatták és elfogyasztották az előételt, amelyek között a keserű füvek, saláták szerepeltek, hiszen ezek a rabszolgaság szimbólumai voltak, és elfogyasztották az első kehely tartalmát.
A következő rész a legismertebb, amikor is a családfő elbeszéli a húsvét történetét a legfiatalabb fiú gyermek kérdésére válaszolva, majd elmagyarázza az ünnep értelmét, és elfogyasztják a második kehely tartalmát.
Ez után kezdődik a legfőbb rész, az igazi pászka liturgia: a kovásztalan kenyér, a keserű saláta és a pászkabárány elfogyasztása. Ilyenkor magyarázza el az apa, hogy miért különböznek a pászka ételek az egyébként szokásosaktól (Izrael sorsa ? kivonulás Egyiptomból). Az étkezést a harmadik kehely fölötti áldás és a kehely tartalmának elfogyasztása, kiürítése zárta.
A befejező részben a negyedik kehely kiürítése, elfogyasztása történt.
Az evangéliumi elbeszélésekből világosan kitűnik, hogy az Eucharisztia alapítása a húsvéti vacsora főétkezéséhez kapcsolódik.
A leírások alapján egyértelműen láthatóak Jézus alapvetően fontos tettei:
Jézus a kenyeret:
- kezébe vette;
- hálát adott fölötte;
- megtörte;
- tanítványainak adta, mondván;
Jézus a kelyhet:
- kezébe vette;
- hálát adott fölötte;
- tanítványainak adta, mondván?
- A tettek után nagyon fontosak a befejező szavak is: ?Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.?
Amikor tehát az Eucharisztiát megünnepeljük, akkor Egyházunk megismétli Jézus jellegzetes cselekedeteit. Egyházunk Eucharisztiája megfelel annak a liturgiának, ami kétezer évvel ezelőtt az utolsó vacsora termében történt. A jézusi tettek megmutatják számunkra, mit kell tennünk, hogy hűségesen teljesítsük Jézus kérését.
HŰSÉGES VAGYOK-E JÉZUSHOZ? KÖVETEM-E AZ Ő TETTEIT?
(Források: XVI. Benedek pápa: A Szeretet Szentsége, apostoli buzdítás; A Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Teológiai Bizottsága: ?Minden Forrásom Belőled fakad?, teológiai és lelkipásztori megfontolások; Dolhai Lajos: Csúcs és Forrás)
Sík Sándorra emlékeztünk
Az Eucharisztikus Kongresszusra történő felkészülés jegyében november 17-én 11.00 órakor Sík Sándor emlékműsoron vehettünk részt Templomunkban, ahol Erdélyi Márta Sesztina-díjas versmondó előadásában hallgathattuk meg a piarista tanár, tartományfőnök, költő, irodalomtörténész figyelmünket Isten kegyelmére fordító, szívet melengető verseit.
A négy részre osztott emlékműsor egyes részei között Andics Árpád tárta elénk Sík Sándor életének legfontosabb állomásait, boldog, vallásos légkörben eltöltött gyermekéveit, tanulmányait, irodalmi ? és egyéb munkásságait.
Az érdekes előadásból egyértelművé vált, hogy már kisgyermekként kiemelkedett különleges képességeivel és korai elhivatottságával. Megtudtuk, hogy már 5. osztályos korában elhatározta, piarista akar lenni.
Árpád rávilágított Sík Sándor sokoldalúságára, hiszen tanári hivatása mellett, az 1912-ben megalakult Magyar Cserkészszövetség elnöke lett, irodalomtörténészként a verseken kívül cikkeket, színikritikákat írt, irodalmi estéket szervezett, a Kisfaludy-társaság tagja lett.
A második világháborút követően, az 1945-ben megalakult Köznevelési Tanács alelnöke lett, bár két év elteltével ? ismerve az 1947-es politikai fordulatot - nem tudott azonosulni a hitoktatás fakultatív formájával, s így lemondott tisztségéről. Szívbemarkoló nyilatkozata így hangzott: ?Lehetetlen hívő embernek a vallástanítás fakultatív voltát elfogadni.?
A rövid ?irodalom óra? után újra átadhattuk magunkat a versek szépségének. Talán a legnagyobb élményt a Te Deum című művének közös verselése jelentette, amikor a hívek együtt ismételték versszakonként a ?hála legyen?sorokat.
A közel 40 perces emlékműsor végén lelkileg és szellemileg is megújulva, megerősödve térhettünk haza, és egy újabb lépést tettünk az emlékműsor által az Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésünk útján.